Nagy István közéleti blogja: Bennfentes SMS-e

"Szenátori tapasztalattal rendelkező, románul jól beszélő ügyvéd november 26-tól állást keres.
Ugyanott esernyő is eladó."

Az ügyvéd-szenátornak sajnos marad a havi 2200 eurót hozó állása a Dâmboviţa-parti szenátusban a romániai EU-parlamenti választások után is, és ha őjellemtelensége a rommagyarok szavazataival brüsszeli mandátumhoz jut, akkor ez az appanázs ötszöröződik, de ettől még vele nem találkozunk csak az elkövetkező választásokon, ahol ismét fölteszi csábmosolyát, hogy tovább árulhasson bennünket a maga javára terjeszkedő globálfölfaló rádiójában.
Az esernyő annyira elrongyolódott, hogy annak mára csak a neve az, ami, de ettől azt még árulták a mögöttünk levő kampányban, és jövőre ismét előveszik.
Egy szó, mint száz, holnap menjen el mindenki szavazni, és tegyen róla, hogy gélgerincű senkik ne szájalhassanak az Ő nevében.

A pécskai római-katolikus templomról

A pécskai római-katolikus templomot a temesvári Reiter Ede és az aradi Halmay Andor tervezte. Az építő a szegedi Kovács József volt. Az építést a helyi kincstári vagyonbiztos Végh Aurél, Halmay Andor, Szabados József plébános, Isszekutz Mihály községi jegyző, Zdrahál Ferenc állami felügyelő és Kelemen István polgármester felügyelte.
A templom 1886. július 15-e és 1887. szeptember 15-e között épült.
A templom 66 720 forint 81 krajcárba került. Bonnáz Sándor püspök 20 000 forinttal járult hozzá.
Belső hossza 49,24 m, a hajó szélessége 13 m és falmagassága 10,80 m.
A templomot 1887. november 13-án A Szentháromság tiszteletére szentelte föl Németi József püspöki helynök.
A templom ablakait Walther Gida budapesti üvegfestő készítette 1915-ben.

ÖRÖK ADVENTBEN

Adorjáni Nagy Aranka

Jöttek és tűntek szent karácsonyok,

tizennyolcnál is több talán,

tizennyolcszor kerestem Őt,

de titok maradt nekem és talány.

Csak gyertyalángot láttam és fenyőt,

azokban véltem, vártam Őt,

Az Ige szólt és zengett az ének,

egy sugarát elfogtam szemének,

de villanás volt csak és rejtelem,

kutattam arcát a szent éjeken,

éreztem ízét borban és kenyérben,

palástja lengett már az égen,

de felhőknél is magasabban,

annyi tűnt karácsony után,

én mégis adventben maradtam.

Most felfigyelek minden neszre,

hátha most megy el az ajtó előtt,

tisztogatok sok mindent megmozgatva,

vigyázva, várva-várom Őt.

Tudom, a hegynek le kell omlani,

amikor jön, ha a völgy is egyenes,

Uram, évekig készítem utad,

amelyen hozzám végre eljöhess.

Mint kisded jössz, ki szív-bölcsőt keres,

vagy úgy toppansz be, mint vőlegény?

Mécsemet minden nap megtöltöm,

Örök adventben várlak én.

Mert hátha majd a lombos nyár hoz,

nem gyertyafényű, karácsonyos tél,

vagy éppen akkor hajnal lobban,

vagy napsugárban izzó dél.

Amíg én méltó leszek hozzád

lehet, hogy rámegy ez az élet,

de végig várni foglak téged,

várni, várni, amíg csak élek -

a lámpást fent, magasban tartva,

míg végre feljön csillagom,

végtelen adventek után

örök karácsonyom.

Dés-Cichegy, 1963.

Ortodox templom a Vértanúk Terére?

A vértanúk tere annak elnevezése óta többször módosult, ezért van igaza annak is, aki azt véli, hogy az obeliszk helyére tesznek görögkeleti templomot, és annak is, aki szerint nem oda. Van, aki mára csak az obeliszk körül lebetonozott, a rajzon fehér téglalapot tartja a Vértanúk terének, és nem az eredetit, a piros négyszöggel határoltat, amelyen az 1980-as évektől már sportpálya is van. Az obeliszk a piros ellipszisben van, az információim szerinti leendő templom vélt helyszíne a sárga szélű szürkében lesz, köztük egy vendéglő van. A piros négyszögön átvezető, eredetileg utcát jelképező, obeliszk melletti sárga sáv vagy 20 éve föl lett számolva. A templom bejárata a Hector utcából lesz.