Vizsgák

Véget ért a VIII. osztályosok országos tesztelése és az érettségizők eredményeit is közzétették.
Diákként csak érettségiből volt részem.
Az abszolváló vizsgát 1965-ben törtölték el, amikor V.-be mentem.
Nekünk felvételizni kellett. A végzősök harmada juthatott középiskolába, ennél többen szakiskolába és elegen sehova.
Vizsgáztatók a fogadó iskola és a felvételizők tanárai közül kerültek ki. Nem volt rendőri felügyelet és annak látszatát sem teremtették meg, hogy a vizsga megvásárolható.
Napjainkban minden agyontitkosított, és a hol 45%-os, hol 83%-os átmenési átlag egyértelművé teszi, hogy hiába. A rendszeren repedések vannak. De ezek a számok azt is mutatják, hogy a rendszer maga is rossz.
A szóbeliken szinte csak a maximális, és ahhoz közeli osztályzat fordul elő.
Ráadásul a vizsgázókat felügyelőket a diákok szülei által gyűjtött pénzen biztosított figyelmességekkel várják, és távoztukban is ügyelnek közérzetükre.
A szóbelin vizsgáztatók és az írásbeliket javítók mindent értékelnek, hogy ne ők legyenek a gyerekek előre jutásának akadályai. Az odafigyelésből nekik is kijut.
A majdan végzősökből pedig a munkaerő-piac igényei szerint válogat.
A koroktól függetlenül agyonszapult ifjúság pedig helyzetbe kerülve megoldja az elé kerülő feladatokat. És iskoláiról, vizsgáiról is megvan a véleménye.
Csak a népszaporulat elégséges volta hibádzik.

A pécskai római-katolikus templom fölszentelésének 120. évfordulójára kiadott leporelló külső oldala.

A pécskai római-katolikus templom fölszentelésének 120. évfordulójára kiadott leporelló belső oldala. A levelezőlapot és a leporellót én kéyzítettem és a város pénzén jelentek meg.

Pécskai évforduló

Pécskai évforduló
Emlélk-levelezőlap a 120 éve fölszentelt templomunkról

A pécskai római-katolikus templomról

A pécskai római-katolikus templomot a temesvári Reiter Ede és az aradi Halmay Andor tervezte. Az építő a szegedi Kovács József volt. Az építést a helyi kincstári vagyonbiztos Végh Aurél, Halmay Andor, Szabados József plébános, Isszekutz Mihály községi jegyző, Zdrahál Ferenc állami felügyelő és Kelemen István polgármester felügyelte.
A templom 1886. július 15-e és 1887. szeptember 15-e között épült.
A templom 66 720 forint 81 krajcárba került. Bonnáz Sándor püspök 20 000 forinttal járult hozzá.
Belső hossza 49,24 m, a hajó szélessége 13 m és falmagassága 10,80 m.
A templomot 1887. november 13-án A Szentháromság tiszteletére szentelte föl Németi József püspöki helynök.
A templom ablakait Walther Gida budapesti üvegfestő készítette 1915-ben.

ÖRÖK ADVENTBEN

Adorjáni Nagy Aranka

Jöttek és tűntek szent karácsonyok,

tizennyolcnál is több talán,

tizennyolcszor kerestem Őt,

de titok maradt nekem és talány.


Csak gyertyalángot láttam és fenyőt,

azokban véltem, vártam Őt,

Az Ige szólt és zengett az ének,

egy sugarát elfogtam szemének,

de villanás volt csak és rejtelem,

kutattam arcát a szent éjeken,

éreztem ízét borban és kenyérben,

palástja lengett már az égen,

de felhőknél is magasabban,

annyi tűnt karácsony után,

én mégis adventben maradtam.


Most felfigyelek minden neszre,

hátha most megy el az ajtó előtt,

tisztogatok sok mindent megmozgatva,

vigyázva, várva-várom Őt.


Tudom, a hegynek le kell omlani,

amikor jön, ha a völgy is egyenes,

Uram, évekig készítem utad,

amelyen hozzám végre eljöhess.


Mint kisded jössz, ki szív-bölcsőt keres,

vagy úgy toppansz be, mint vőlegény?

Mécsemet minden nap megtöltöm,

Örök adventben várlak én.


Mert hátha majd a lombos nyár hoz,

nem gyertyafényű, karácsonyos tél,

vagy éppen akkor hajnal lobban,

vagy napsugárban izzó dél.


Amíg én méltó leszek hozzád

lehet, hogy rámegy ez az élet,

de végig várni foglak téged,

várni, várni, amíg csak élek -


a lámpást fent, magasban tartva,

míg végre feljön csillagom,

végtelen adventek után

örök karácsonyom.

Dés-Cichegy, 1963.

Ortodox templom a Vértanúk Terére?

Ortodox templom a Vértanúk Terére?
A vértanúk tere annak elnevezése óta többször módosult, ezért van igaza annak is, aki azt véli, hogy az obeliszk helyére tesznek görögkeleti templomot, és annak is, aki szerint nem oda. Van, aki mára csak az obeliszk körül lebetonozott, a rajzon fehér téglalapot tartja a Vértanúk terének, és nem az eredetit, a piros négyszöggel határoltat, amelyen az 1980-as évektől már sportpálya is van. Az obeliszk a piros ellipszisben van, az információim szerinti leendő templom vélt helyszíne a sárga szélű szürkében lesz, köztük egy vendéglő van. A piros négyszögön átvezető, eredetileg utcát jelképező, obeliszk melletti sárga sáv vagy 20 éve föl lett számolva. A templom bejárata a Hector utcából lesz.

Gyásznapi arcok 01

Gyásznapi arcok 01
A Megyei Tanács alelnöke, a kerületi esperes, az EU-képviselőjelölt, az ideiglenes EU-képviselő és a még be nem jegyzett platform vezetője, a protokollfelelős és az alpolgármester

Gyásznapi arcok 02

Gyásznapi arcok 02
A minisztériumi főtanácsos, a nagykövet, a püspök, a képviselő, az emlékezők és a pártelnök

Gyásznapi arcok 03

Gyásznapi arcok 03
Az ébredő szabadság

Gyásznapi arcok 04

Gyásznapi arcok 04
A szigorú, de jóságos tekintet alatt szónoklók

Gyásznapi arcok 05

Gyásznapi arcok 05
A NEM-ükről elhíresült pártok és kormányuk üzenethozója, no meg szónoktársai

Gyásznapi arcok 06

Gyásznapi arcok 06
Az ébredő szabadságnak üzenő megyei elnök

Gyásznapi arcok 07

Gyásznapi arcok 07
A jövőnket igénylő

Gyásznapi arcok 08

Gyásznapi arcok 08
A szoborparkra pénzt kérő polgármester és a megkörnyékezett kormányrészes

Gyásznapi arcok 09

Gyásznapi arcok 09
A koszorúzásban segédkezők

Gyásznapi arcok 10

Gyásznapi arcok 10
A szónokok távozta után