Miért?

Kérdőre vontak előbbi bejegyzésem miatt.
Fiatalok. Olyanok, akik az eremdéesz káderiskolájában képződnek (-tek), a miért-ben. Mindhároman az eremdéesz Arad megyei alelnökei.
Életkorukból adódó tapasztalatlanságuk lendületében harciasak, kategorikusak.
Kellett nekem leülni közéjük, mondhatnám. De tudtam miért ülök oda. Örök optimistaként reméltem és remélem ugyanis, hogy a politizálásban megszerzett tapasztalatom átadása javukra, javunkra válhat.
Az alpkérdés így hangzott: miért írok én, az eremdéesz tagja, bíráló szövegeket a szervezet megyei elöljárói közleményeiről?
Ezt több, mint tíz éve teszem, és az ok egyszerű.
A pécskai szervezet alapítói közüliként, annak 1989 december 28-ai alapításától 2005. tavaszáig elnöke voltam, és szemben igen sok Arad megyei szervezettel az itteni jó négyezres magyarság megelégedésére végeztük érdekvédő, érdekképviselő, közösségszervező munkánkat, úgy, hogy közben nem volt helyi magyar-magyar konfliktus. Volt egyetlen kezdeményezés, ami éppen a helyi belső demokrácia működőképessége miatt a helyére került, majd elhalt.
Pécskán volt és van magyar közélet, aminek egyik önzetlen napszámosa voltam, vagyok és maradok.
Az eremdéeszből ifjú tanácsadóim javaslatának dacára nem lépek ki.
Akkor sem ha én is vallom: aki korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók.
Nincsenek politikai kitörési szándékaim, de hiszem, hogy helyben nekem is jut közösségi munka. Hiszek az integrált közösségben és meggyőződésem, hogy a közösség integrálható.
Az, hogy az eremdéesz mára elvesztette integráló, összefogó képességét nem nekem, hanem csúcs- és középvezetői politizálásának tulajdonítható.
A közelmúltban lehetősége lett volna a szervezet vezérkarának az integráló képesség fölmutatására, de nem voltak képesek eredményesnek lenni, mert ha igen akkor ismét nagybetűs betűszóként használnám a szervezet nevét, de így kénytelen vagyok az eremdéesz-nél maradni.
Nem hiszek a blődségeket kommunikáló pártvezérekben.
Nem hiszek a pöcsétmarketing-vadászokban.
Akkor sem ha nagy széken ülnek.
Ha ilyenekkel vagy megnyilatkozásaikkal találkozom, akkor kifejtem véleményem, fölsorolom ellenérveim. Elmondom, leírom, hogy én hogy látom.
Eddig nem az volt a jellemző, hogy vitatába szálltak volna.
Évtizede az agyonhallgatást választják, mert tudják, hogy a vitatkozó párbeszédnek nem ők a biztos győzteseik. Csak nyerők hajlandók lenni, ezért csak kampányidőszakban jelennek meg előadni a kiosztott szereppaneleket.
A legutóbbi aradi megyei SZKT-tag és Autonomia Tanács-tag választó küldöttgyűlésen a 6 jelöltből 5-től csak én kérdeztem, egyikük azután kapott még egy pótkérdést. Mi ez, ha nem az Arad megyei eremdéesz szegénységi bizonyítvána? Már kérdezni se kérdeznek az emberek. De szavaztak a küldöttek. Régiekre és nagyon újakra. Ismertekre és ismeretlenekre. És ők majd képviselni fogják az Arad megyei magyarságot. Helyettünk hoznak döntéseket. Milyeneket? Meglátjuk.
Nos kedves ifjú és idősebb olvasóim, ismerőseim, barátaim vitakozzunk. Állok a vita elé. Itt vagy bármely más felületen. A vita ugyanis nemesít. A hallgatás viszont gyanús, mert alattomosságot sugall. És én nem szeretem a sunyítókat.
Mert a sunyítók, és nem az egyenes emberek veszejtik el a népet.
Egyébiránt meggyőződésem, hogy növeli ki elfedi a bajt.

Nincsenek megjegyzések:


A pécskai római-katolikus templom fölszentelésének 120. évfordulójára kiadott leporelló külső oldala.

A pécskai római-katolikus templom fölszentelésének 120. évfordulójára kiadott leporelló belső oldala. A levelezőlapot és a leporellót én kéyzítettem és a város pénzén jelentek meg.

Pécskai évforduló

Pécskai évforduló
Emlélk-levelezőlap a 120 éve fölszentelt templomunkról

A pécskai római-katolikus templomról

A pécskai római-katolikus templomot a temesvári Reiter Ede és az aradi Halmay Andor tervezte. Az építő a szegedi Kovács József volt. Az építést a helyi kincstári vagyonbiztos Végh Aurél, Halmay Andor, Szabados József plébános, Isszekutz Mihály községi jegyző, Zdrahál Ferenc állami felügyelő és Kelemen István polgármester felügyelte.
A templom 1886. július 15-e és 1887. szeptember 15-e között épült.
A templom 66 720 forint 81 krajcárba került. Bonnáz Sándor püspök 20 000 forinttal járult hozzá.
Belső hossza 49,24 m, a hajó szélessége 13 m és falmagassága 10,80 m.
A templomot 1887. november 13-án A Szentháromság tiszteletére szentelte föl Németi József püspöki helynök.
A templom ablakait Walther Gida budapesti üvegfestő készítette 1915-ben.

ÖRÖK ADVENTBEN

Adorjáni Nagy Aranka

Jöttek és tűntek szent karácsonyok,

tizennyolcnál is több talán,

tizennyolcszor kerestem Őt,

de titok maradt nekem és talány.


Csak gyertyalángot láttam és fenyőt,

azokban véltem, vártam Őt,

Az Ige szólt és zengett az ének,

egy sugarát elfogtam szemének,

de villanás volt csak és rejtelem,

kutattam arcát a szent éjeken,

éreztem ízét borban és kenyérben,

palástja lengett már az égen,

de felhőknél is magasabban,

annyi tűnt karácsony után,

én mégis adventben maradtam.


Most felfigyelek minden neszre,

hátha most megy el az ajtó előtt,

tisztogatok sok mindent megmozgatva,

vigyázva, várva-várom Őt.


Tudom, a hegynek le kell omlani,

amikor jön, ha a völgy is egyenes,

Uram, évekig készítem utad,

amelyen hozzám végre eljöhess.


Mint kisded jössz, ki szív-bölcsőt keres,

vagy úgy toppansz be, mint vőlegény?

Mécsemet minden nap megtöltöm,

Örök adventben várlak én.


Mert hátha majd a lombos nyár hoz,

nem gyertyafényű, karácsonyos tél,

vagy éppen akkor hajnal lobban,

vagy napsugárban izzó dél.


Amíg én méltó leszek hozzád

lehet, hogy rámegy ez az élet,

de végig várni foglak téged,

várni, várni, amíg csak élek -


a lámpást fent, magasban tartva,

míg végre feljön csillagom,

végtelen adventek után

örök karácsonyom.

Dés-Cichegy, 1963.

Ortodox templom a Vértanúk Terére?

Ortodox templom a Vértanúk Terére?
A vértanúk tere annak elnevezése óta többször módosult, ezért van igaza annak is, aki azt véli, hogy az obeliszk helyére tesznek görögkeleti templomot, és annak is, aki szerint nem oda. Van, aki mára csak az obeliszk körül lebetonozott, a rajzon fehér téglalapot tartja a Vértanúk terének, és nem az eredetit, a piros négyszöggel határoltat, amelyen az 1980-as évektől már sportpálya is van. Az obeliszk a piros ellipszisben van, az információim szerinti leendő templom vélt helyszíne a sárga szélű szürkében lesz, köztük egy vendéglő van. A piros négyszögön átvezető, eredetileg utcát jelképező, obeliszk melletti sárga sáv vagy 20 éve föl lett számolva. A templom bejárata a Hector utcából lesz.

Gyásznapi arcok 01

Gyásznapi arcok 01
A Megyei Tanács alelnöke, a kerületi esperes, az EU-képviselőjelölt, az ideiglenes EU-képviselő és a még be nem jegyzett platform vezetője, a protokollfelelős és az alpolgármester

Gyásznapi arcok 02

Gyásznapi arcok 02
A minisztériumi főtanácsos, a nagykövet, a püspök, a képviselő, az emlékezők és a pártelnök

Gyásznapi arcok 03

Gyásznapi arcok 03
Az ébredő szabadság

Gyásznapi arcok 04

Gyásznapi arcok 04
A szigorú, de jóságos tekintet alatt szónoklók

Gyásznapi arcok 05

Gyásznapi arcok 05
A NEM-ükről elhíresült pártok és kormányuk üzenethozója, no meg szónoktársai

Gyásznapi arcok 06

Gyásznapi arcok 06
Az ébredő szabadságnak üzenő megyei elnök

Gyásznapi arcok 07

Gyásznapi arcok 07
A jövőnket igénylő

Gyásznapi arcok 08

Gyásznapi arcok 08
A szoborparkra pénzt kérő polgármester és a megkörnyékezett kormányrészes

Gyásznapi arcok 09

Gyásznapi arcok 09
A koszorúzásban segédkezők

Gyásznapi arcok 10

Gyásznapi arcok 10
A szónokok távozta után