A politikusok időtlen idők óta költőket és hősöket egyaránt kisajátítanak.
Választások közeledtével hagyományosan fölizzik a hangulat október 6-a táján.
Sajnos az uraknak alig nevezhető, bennünket képviselők minden ünnepet alkalmasnak tartanak az ünneprontásra. Kihasználva a kegyelettel emlékező megjelenők számosságát, visszaélnek azok jelenlétével, és szórják megváltásunkra szánt üzeneteiket.
Idén is a politika jegyében telt a 2001. óta nemzeti gyásznap.
Miután a főállású és megélhetési politikusok mindent elkövettek, hogy legyenek szembenálló táborok, most, azon az ünnepen is, amelyre egyesek évek óta miattuk nem mennek ki, árulókat, nemzetvesztőket kiáltanak.
Tette ezt tegnap az obeliszknél Dávid Ibolya, majd Hunnia intő tekintete alatt a Szabadságszobor melletti emelvényről Markó Béla és Király András.
Diszkrétek voltak. Neveket nem mondtak, de szavaik izzottak az ellenszenvtől.
A holnapi újság, saját hagyományait megőrizve, közzéteszi szózataikat.
Ma még csak a tegnapi történésekről szóló beszámolókból tudtam becsatolni. Holnap beteszem a beszédek elérési útvonalait is, hogy mindenki saját szűrőjén át értelmezhesse azokat.